Úgy érzem, rengetegen félre értenek és azt hiszik a testemet árulom ezeken az oldalakon. Pedig nem erről van szó. Arról van szó, hogy egy olyan nő vagyok, aki sajnos nem született annyira szerencsés helyzetbe, mint mások mégis szeretne valahogy beindítani egy üzletet és alternatívát keres. De más szempontból is hasznos, ha tiszta vizet öntünk a pohárba.

Az első dolog, amit gondolni szoktak, hogy nekem aztán mindegy, kivel bújok ágyba. Rendben, kicsit nyitottabb vagyok, mint az átlag, de nem mindegy és nem is kell mindegynek lennie. Csak olyat választok ki, aki amúgy is tetszene, ha csak szembe jönne az utcán, így nem is kell nagyon rávennem magamat a találkozókra. Ezeken az oldalakon is megfordul minden típusú és érdeklődési körrel rendelkező ember – ezek közül kell a szimpatikust kiválasztani, a többit pedig meghagyni más lányoknak.

Ami köztem és a sugar daddy-m közt van, az nagyjából olyan, mintha lenne egy ’’friends with benefits’’ típusú kapcsolatom, ami egy egyetemen sem ritka jelenség – csak itt a benefit részében az is benne van, hogy támogat egy ideig. Egyébként nagyon jól kijövünk : rengeteget beszélgetünk és nevetünk is együtt, úgyhogy még az is lehet, hogy később is barátok maradunk.

A harmadik dolog, amit sokszor hallok, hogy ez a dolog személytelen – pedig egyáltalán nem. Legalábbis meg van a lehetőség rá, hogy ne tegye valaki azzá. Biztosan vannak olyan lányok, akik egy beszélgetés után mindenbe belemennek, de ezt senki se várja el. Ez egy ismerkedős oldal, ahol az első lépést kell megtenni, utána jön a személyes találkozó és a beszélgetések, ahonnan bármikor ugyanúgy felállhatok, ha nem tetszik valami, mint egy sima tinderes randin. Ha ott kialakul valami, akkor fejlődik, ha nem nem.

A legutolsó és meglepően legáltalánosabb vélekedés, hogy mások szerint azt hiszem, csak ez az egy út vezet a sikerek felé. Egyáltalán nem hiszem ezt, tudom, hogy sok más út is van: van, aki képes nélkülözni és mindent félretenni, van, aki nem. Én nem vagyok képes, de becsülöm azt, aki igen. Egyszerűen ezt az utat és megoldást választottam és kész.

Összességében nem bánom, hogy így döntöttem – mert szeretem ezt az egészet. Nem azért mert kötelező, vagy nincs más alternatíva, hanem mert tetszik és továbbra is szívesen válaszolok azoknak, akiknek kérdéseik vannak ;)